Ez a reggel más volt... a zsigereimben éreztem... Most nem ment el... Szinte egyszerre ébredtünk fel.. Álmos szemmel néztünk egymásra, majd szinte egyszerre, elmosolyodtunk... Lassan ültünk fel az ágyon, majd megöleltük egymást... Én kiszálltam az ágyból, és a kanapéra vetettem magam... Ian elment mellettem, és csak ekkor vettem észre, hogy van a szobába egy elrejtett helyiség... Utána néztem, és ekkor láttam csak, hogy amit eddig nem vettem észre, az nem más, mint egy gardrób... Ingek, nadrágok, cipők és zakók voltak benne... Válla felett rám nézett, kajánul elmosolyodott, és nekem csak ekkor esett le, hogy éppen öltözni készül... Zavarban voltam... éreztem... gyorsan elfordítottam a fejem, de még láttam, ahogy leveszi ingét, és felfedi kockás hasizmát, és elképesztő izmait.... Na ezt látnák meg az osztálytársaim.... Már nem érdekelné őket más pasi... Amikor visszajött elém egy világoskék ing,é s egy halvány, tört-fehér nadrág volt rajta. Az íróasztalához ment, és valamit elkezdett matatni.. Később meghallottam a kávéfőző zaját. Pár perc múlva, odajött hozzám, és kezembe nyomta az egyik bögrét, majd homlokon csókolt, és lehuppant mellém. Odabújtam hozzá, ő pedig egyik karjával átölelt. Akár a nászutasok... nevettem magamban... Igazából a tegnapi volt az első csókom.... Nem pont így képzeltem el.. Ez ... jobb volt, mint képzeltem ...
- Úgy tűnik, ismét visszacipelhetlek - nézett rám nevetve.
- Ki mondta neked, akár egyszer is, hogy cipelj? Tudok én járni a saját lábamon is... - mondtam neki, és orrom az égre emeltem...
Csend lett, majd egymásra néztünk, és elnevettük magunkat. Megittuk a kávéinkat, majd ujjainkat összekulcsoltuk,é s indultunk vissza a szobámba. Ismét mindenki minket nézett... Már kezdtem megszokni... Nem tudott érdekelni semmi sem, amíg éreztem, hogy Ian keze az enyémbe fonódik... Sugdolózások foszlányai értek el hozzám, de nem figyeltem rájuk. A kórtermembe visszaérve kelletlenül engedtük el egymás kezét..
- Azt hisze ideje valami más ruhát is felvenned... Kezdj el csomagolni, hamarosan visszajövök - köszönt el.
A szekrényhez léptem, és elővettem az aljából a táskámat... Bementem a kis fürdőbe, és készülődni kezdte... Majd minden cuccom a táskámba pakoltam... Már vagy 5 perce végeztem a csomagolással, amikor Ian visszajött... Kezében egy szatyor volt... Nem mondott semmit, csak odalépett hozzám, kivette a szatyorból tartalmát, majd elém rakta...
- Ahogy gondoltam... Tökéletes... Na gyerünk öltözz át - és a kezembe nyomta a ruhát.
Besiettem a kis fürdőbe és sietve felvettem a sakura színű ruhát... Egy pánt nélküli, rózsaszín selyem ruha, amit a derekánál, és az alján csipke díszített... Még szerencse, hogy fekete szandál volt rajtam... Amint felvettem, úgy éreztem magam, mint egy hercegnő.. Megnéztem magam az apró tükörben, és a lélegzetem is elállt... Kopogás hallatszott az ajtón.... Vettem egy mély levegőt, majd kiléptem a kis helyiségből...