"Jó reggelt Csipkerózsika :) Kíváncsi voltam, ma este is meglátogatsz-e, de úgy tűnik ez e kegy, csak egyszer áll... Gondolom örülsz, hogy holnap már hazamehetsz, de ne feledd vigyázó tekintetem mindig rajtad lesz, még az iskolában is... Hallottam, hogy ma bejön pár osztálytársad, ahogy ismerlek, a hátad közepére kívánod őket, de azért sok szerencsét
Ian"
Amikor végig olvastam a kis történetet, önkéntelenül és elmosolyodtam. Jobban ismer, mint bárki... Gyorsan elraktam a levelet, majd kimásztam az ágyból, és gyorsan átöltöztem. Még szerencse, mivel pár perc múlva be is állítottak barátnőim, nyomukban Amya-val, és lány hordával.... De tényleg.. szó szerint, mint egy hiéna horda.... Hallottam, ahogy a lányok suttognak nekik, és bele karolnak.. De ő mindenkit leráz magáról, és tekintetével engem keres...Én az ablakon kémleltem ki, és lélekben teljesen máshol jártam... Valahol, ahol azokkal lehetek, akiket szeretek.. valahol, ahol nincs ennyi .... hmm... hiéna... valahol, ahol az lehet, aki vagyok...Ekkor kinyílt az ajtóm, és Ian állt ott..... Örömömben majdnem felkiáltottam.... De csak egy örömteli pillantást küldtem felé... Láttam, hogy észrevesz, és rám mosolyog... Majd felelősségteljes hangon a többiekhez fordult...
- Sziasztok, bocsi a zavarásért, de a kis betegünknek szüksége lenne egy kis nyugalomra, és csendre. Szóval kérlek titeket, hogy most menjetek...
A lányok sóhajtozva néztek egymásra, majd amikor Ian egy angyali mosolyt küldött feléjük, mind elolvadtak, és örömmel követték, egyenesen ki a szobámból. Barátnőim rám néztek, majd amikor intettem nekik, ők is kimentek, és végre egyedül maradtam... Annyira örültem a csendnek... Becsuktam a szemem, és csak élveztem a csendet... Kopogtattak.. Sensei lépett be a szobámba...
- Szervusz... Hallottam, hogy holnap kiengednek... Tehát már jobban érzed magad?
- Igen... Holnap haza mehetek... És te mikor... téged mikor engednek ki?
- Még nem tudni... Sajnálom, hogy nem lehet majd veled az iskolában... Én is hallottam, hogy mikor terjesztenek... Biztos nem lesz egyszerű egyedül megbirkóznod vele...
- Nem lesz nehéz... én is jól tudom, hogy nincs semmi alapja...
- De hát én szeretlek, téged.... - mondta kedves, mély hangon...
- Hogy mit mondtál? - lépett be az az idegen lány, aki Sensei menyasszonyának mondja magát....