A fiúk nem akarták elhinni amit mondok.. legalábbis ezt olvastam le az arcukról.
- Nyugalom, el fogunk férni mind. Elég nagy házban lakom. És a szüleim miatt se kell aggódni, mivel még mindig dolgoznak.
- Így igaz, meg fogtok lepődni mekkora a háza - lépett oda hozzám Kaiji, majd lehalkította a hangját, hogy csak én halljam - De a titkos szobát ugye nem mutatod meg nekik...
Észrevétlenül megráztam a fejem, ő pedig elmosolyodott.
- Tehát Kaji-kun, te már jártál Ake-channal? - kérdezte Giichi.
- Igen. Tegnap iskola után találkoztunk, elmentünk egy helyre, majd fel Akane-hoz.
- Ti mióta ismeritek egymást?
- Körülbelül 9 éve...
A fiúk láthatóan meglepődtek... Ők csak körülbelül 6 éve ismernek... De hát ez van... Megszólalt a csengő...
- Fiúk nekem most vissza kell mennem. Eleve nem lett volna szabad ide jönnöm... Az igazgatónő megtiltotta, hogy találkozzunk a fiú tanulókkal... kivéve ebédidőben.... Szóval ebédnél majd találkozunk. Sziasztok - és elrohantam, vissza a suliba.
Vissza sem fordultam, csak futottam előre. Épp időben értem be a terembe. A tanár előtt egy másodperccel. Gyorsan teltek az órák, és el is érkeztünk az ebédszünetig. A lányokkal lassan leballagtunk a lépcsőkön, és amikor az ebédlőbe értünk, nagyon meglepődtünk.... A fiúk kissé átrendezték az étkezőt... Volt egy kis elkülönített rész... Bár lehet, hogy nem is a fiúk, hanem az igazgatónő ötlete volt. 4 kerek asztal volt elkerítve, mindegyiknél 10 szék... pontosabban majdnem... összesen 43 szél volt a 4 asztal körül... A fiúk intettek nekünk, és leültettek minket az egyik asztalhoz...
- Na akkor áll amit megbszéltünk? - kérdezte egyikőjük.
- Miről van szó? - kérdezték a lányok egyszerre.
- Ó igaz is, nektek még nem szóltam. A sztori maga nem érdekes, legalábbis nem most kéne megbeszélni, de a lényeg az, hogy ma suli után bulit rendezek, hogy megünnepeljük az újra összeállt rajzszakkört - nevettem rájuk.
- Akane, ez nagyszerű ötlet - mondták a lányok is neveteve.
- Na akkor együtt megyünk? Nem lesz kicsit fura?
- Ugyan már, ugyan olyan lesz, mint régen...
- A 3 hercegnő, és a kerekasztal lovagjai...
Erre persze mindenki elnevette magát. Jókedvűen telt a szünet, beszélgetéssel, és régi sztorikkal. Amikor ismét megszólalt a csengő, egy sóhaj kísáretében köszöntünk el egymástól, és ment mindneki a maga órájára. Amikor épp kiléptem volna az ebédlőből, valaki elkapta a kezem. Hátra fordultam, és Izuru volt az...
- Akane, a barátodat is meghívod.. Ian... ha jól emlékszem...
- Azt hiszem az nem lenne valami jó ötlet... Mint már meséltem elég féltékeny.... Nem tudom hogy reagálna, ha megtudná, hogy 40 fiúval leszek egy házban....
- Igazad van... Hát rendben... Akkor iskola után találkozunk - mosolygott rám.
Bólintottam, és én is indultam vissza a terembe, amikor valaki megállított. Azt hittem, hogy Izuru-nak jutott még valami az eszébe, azonban amikor megfordultam, egy lány állt mögöttem, arcán dühös kifejezéssel...