Egy nap feltűnik egy titokzatos férfi tanár, és teljesen felkavarja egy átlagosnak hitt lány életét. Megjelenésével sötét titkok látnak napvilágot, szívek törnek össze, szerelmek születnek, és lesznek semmivé. És mindez egy iskolában. Túl élik vajon a bonyodalmakat? Boldogok lehetnek együtt valaha is? Vár-e rájuk közös jövő, vagy a vér tönkretesz egy többéves, igaz szerelmet.......

52. fejezet

El se hiszem, hogy mi így öten együtt megyünk iskolába... Előre félek, milyen botrányom lesz ebből már megint... "Akane első nap az egyik új fiú diákkal jött suliba" - biztos hasonlóktól fog zengeni a folyosó... De nem az történt, amit vártam... Amikor beértünk, senki se velünk foglalkozott... Minden lány figyelmét az új fiú tanulók kötötték le... Láttam, hogy 1 vagy 2 fiú köré 20-30 lány csoportosul, és körülrajongják őket... Engem nem igazán érdekeltek, ezért simán elmentem mellettük, de éreztem, hogy valaki... pontosabban valakik figyelnek... Körbe néztem... minden fiú engem figyelt... Furcsa érzés kerített hatalmába... Végig néztem a fiúkon, aki egyenesen rám néztek... Ismerősnek tűntek... Ekkor mind, szinte egyszerre kitörtek az őket körülvevő kis csoportból, és felém indultak... Éreztem, hogy  mindenki felém fordul, de nem érdekeltek... 39 fiú tartott felém... Ez lehetett minden lány álma, de én teljesen lefagytam... Egyre közelebb értek... Amikor odaértek hozzám, egyikük elém lépett, és  megszólalt...
 - Ake-chan... hát újra találkozunk... mindannyian.... - mutatott körbe...
Ake-chan?? Várjunk csak...Akkor ezek szerint ők... mind...
 - Srácok, ti vagytok? - szólaltak meg mögöttem  a barátnőim, és felénk siettek.
Tehát tényleg ők azok, ezt el se hiszem... És mid itt vannak... egytől, egyig...
 - Fiúk! Annyira hiányoztatok - kiáltottam, és mind megöleltük egymást...
Szép kis jelenet lehetett... 3 lány és 39 fiú... Nem tudom a többiek mit gondoltak, de én nagyon boldog voltam, és a barátnőim is...
 -Ake-chan, annyira hiányoztál nekünk - mondták szinte egyszerre, kórusban...
El se hiszem, hogy újra láthatom őket... Már 3 éve nem találkoztam velük... Annyi minden történt azóta, hogy elváltunk egymástól... lesz miről beszélgetnünk, az biztos...
 - Akane, kik ezek a fiúk? És mi volt ez a jelent? - ért oda hozzánk Ian.
 - Ó bocsánat, de nem ismered őket. Amikor alsó-középiskolás voltam, egy suliba jártunk... Mi, így 42-en voltunk az iskola rajz klubja...  Szinte minden percünket együtt töltöttük... Olyanok voltunk, mint egy nagy család...
 - Igen, és amikor megtudtuk, hogy a lányok iskolájába felvesznek fiúkat is, azonnal elkezdtünk tanulni, mint az őrültek, hogy bekerülhessünk... Giichi és Naoki segített minket a tanulásban... És így szerencsére mind itt lehetünk - nevettek.
 - Srácok annyira hiányoztatok nekem. Meséljetek, mit csináltatok az elmúlt 3 évben?
És lassan elindultunk így 42-en, + 2 fővel be az iskolába...