Riadtan ébredtem fel... hirtelen azt se tudtam, pontosan hol is vagyok... Gyorsan pislogtam párat, hogy az alvástól homályos tekintetem kitisztuljon, azonban meglepetésemre nem egy üres kórházszobában találtam magam az ágyon fekve Ikuto-val, hanem a folyosón valaki karjaiban. Olyan ismerős volt... felnéztem rá és a felismeréstől egy apró sikoly hagyta el torkom. Nem akartam hinni a szememnek...
- Mégis hogy kerültél ide? - kérdeztem hitetlenkedve.
- Csssss... még a végén valaki meghall bennünket - intett csendre.
Némán bólintottam, Ő pedig lassan lerakott a földre karjai biztonságából. Kelletlenül engedtem el Őt... aztán egymás szemébe néztünk... nem tudtam uralkodni érzéseimen, könnyes szemekkel a nyakába vetettem magam. Arra számítottam, hogy majd megpróbál eltolni magától, azonban ehelyett szorosan magához húzott és arcát vállamba fúrta. Legszívesebben sose engedtem volna el Őt, de ezt nem engedhettem meg magamnak. Annyi kérdésem volt hozzá... Kelletlenül szétváltunk, majd kézen fogva indultunk el a kórház kijárata felé. Odakint a már jól ismert kocsi várt minket. Beszálltunk, majd elhajtottunk. A város kilátójához mentünk. Nem volt ott senki, pedig általában szerelmes párok tömkelege tolong itt... ekkor ránéztem a nagy órára... hajnali fél 3 volt... így már érthető miért ilyen kihalt ez a hely... Ez a hely azért volt ilyen népszerű, mert nem csak távol esett a várostól és elszigetelt volt, innen a város fényei mesésnek látszottak. Olyan érzést keltett az emberben, mintha egy exkluzív lézersóba csöppent volna. Kiszálltunk a kocsiból és a motorháztetőre ültünk.
- Mégis hol voltál eddig? - kérdeztem végül megtörve a csendet.
- Miután olyan durván elszakítottak minket egymástól és engem betuszkoltak egy lesötétített autóba elvittek engem egy nyaraló féleségbe... ami mint kiderült a királyi család birtokában van... Először azt hittem, hogy az édesanyád áll az egész mögött... vagy valamelyik szolgálója....
- Az édesanyám? - néztem rá csodálkozva.
- Igen... mivel nem igazán támogatja a kapcsolatunkat... nem csak a korkülönbség miatt, de a rangbéli különbségek miatt is... De ezután az egyik szolgáló, vagyis Ikuto jött és kiszabadított... elmondta, hogy kiderítette Hiro áll mindezek mögött, és az unokatestvére, Daigo... Miután engem kiszabadított elhajtott, mivel azt mondta bajba kerültél... maikor megkérdeztem, ezt honnan veszi csak ennyit mondott: "A szívem súgja..."